Tóth Ferencnek hívnak, 37 éves vagyok és a kisautó gyűjtés a szenvedélyem, hobbim.
Emellett még előszeretettel fényképezek, történeteket, verseket, filmkritikákat írok.
Mint talán mindenki, úgy én is Matchbox-al kezdtem anno.
Édesapám ragasztotta rám ezt a szenvedélyt, mivel kiskoromban volt hogy csak úgy hozott egy dobozos Matchbox kisautót - vagy éppen itthon vette meg az Örsön az órás melletti játékboltban - és eldugta a szobában, nekem pedig meg kellett keresnem a "Hideg, hideg, melegszik" játék formájában:D
Később már azt vettem észre hogy nem kapom, hanem én veszem őket.
Mai napig is amikor megyek vásárolni, vagy egy játékboltot látok betérek, mert sose lehet tudni mire bukkanhat az ember.
Előszeretettel gyűjtöttem korábban Matchbox, HotWheels, Majorette, Norev stb...kisautókat, de mára már csak a SIKU és az 1:43-as méretarány a fő irányelvem, de azért még előfordul hogy be-becsúszik egy Matchbox méretű masina.
Mikor nagyobb lettem, lett 1-2 SIKU autóm és nagyon megtetszettek mert nem a szokványos méret (1:55), van bennük anyag és sokkal szebbnek találom őket mint a többit.
Matchbox-ot és HotWheels autokat a mai napig is veszek, de már ritkábban.
Ennek az az oka hogy a matchbox utobbi időben néha nevetséges változatokban hoz ki autókat - pl a hókotró újabb kiadása kék-fehér kerékkel pff.... - tipikus gyerekjáték.
Ez baj, mert a régebbi darabokat a gyerekek mellett a gyüjtők is előszeretettel veszik/keresik, még ha nem is ritka darab.
A maiak már inkább csak gyerekjátékok.
A HotWheels járgányokat is bírom, de nem tetszenek annyira, mert eleve amerikai kocsikat hoz ki amivel nem lenne baj, csak sokszor azzal rontja el - szerintem - hogy elől kicsi, hátul nagy kerékkel hozza ki őket.
Az amerikai járgányoknak pedig a kinézetük eleve masszív, erős gépet tükröz, így normális kerékkel kellene őket kihozni, valamint némelyik kocsi nem épp a legjobb.Pl a Citroen C4-es tök kicsi volt, a Golf V-ös pedig ocsmány.
De persze senki se tökéletes.
Leginkább a német SIKU márka termékeit gyűjtöm, ezek közül is a személyautókat, mivel az újabbak, a 90es évekbeli példányok és a régebbiek (72-89) év közöttiek is nagyon tetszenek.
Akad pár 1:87es kamion, busz is, de ez a méret annyira nem jön be.
Persze utóbbi időben a SIKU is már valamilyen szinten hanyatlik, pl a Vw Scirocco képeken nagyon szépnek hatott, de a végeredmény eltért tőle - nagyon - valamint az újabb autók közül is némelyiknek hátul nem épp a legszebb az üveglámpa kialakítása.
Erre nagyon érzékeny vagyok, mert hiába hogyha egy neves gyártó szépen legyártja, de ezen a dolgon elvérzik.
De várható volt, mert ma már a SIKU is Made in China.Csak német tulajdonú.
Nagyobb autókat is gyűjtök, de kizárólag csak 1:43as méretig, mert a még nagyobbak még többe kerülnek és még nagyobb hely kell nekik.
Egy panellakásban pedig nincs sok hely:D
1:43as méretű autók közül a Hongwell (Cararama) a kedvencem amely fut még Autocraft, az AUCHAN-os RIK-ROK, Motorama néven is, illetve a Schuco valamint a Motorart amely tulajdonképpen ugyanaz a gyártási öntőforma-kidolgozás, csak ezeknél általában a belsőket is megcsinálják.
De ezen kivül még a Minichamps autók (akciós vagy olcsó darabok, mert van olyan amelyik 10e Ft-tól indul) illetve a HighSpeed, Solido, Norev járgányok, de akad egy-kettő Vitesse, illetve Vanguards példány is.
Persze mint az oldalon látható a Retróautós darabokat is előszeretettel gyűjtöm, csak ne lennének hibáik folyton.
De ezeken kivül még akad SIKU-ban is pár 1:50es járgányom, illetve Rastar, Welly, MondoMotors, Burago járgányok, de ezekre már inkább játékként tekintek (kivéve a pár darab 1:50-es SIKU).
Kedvencem főleg a Hongwell (Cararama) mert kidolgozásban nagyon szép - némelyik autó üti egy sokkal kidolgozottabb márka járgányát, de persze van hogy az adott márka járgánya épp nem élethű - és az ár-érték aránya is elfogadható.
Mondhatni lámpaérzékeny vagyok, mert egy kocsinak az első-hátsó lámpája mondhatni a szemei, általában ezeket is a formákhoz szokták igazítani hogy úgy váljon eggyé a kocsival - pl az új Seat Ibiza-nak tipikusan morcos az égője mikor ég hátul meg ilyesmik - azonkívül meg a gyártók előszeretettel csinálják azt, hogy kozmetikázzák a kocsit és megváltoztatják a lámpákat, ezáltal az adott autó ugyanaz marad, csak kicsit esetleg elegánsabban néz ki (pl az újabb Vw Passat-Jetta).
Van egy megszokott kidogozottsági nézetem, így általában egy képen a SIKU autókat rögtön felismerem.
Üzletben nem ismerek mértéket-barátságot, ha valami kell nekem is és esetleg egy rokonnak-modellgyűjtő társnak - akkor nem ismerek határt.
Azt vallom hogy a magánéletben lehet hogy van barátság, de üzletben ilyen nem létezik, ott hogyha másnak is kell valami ami neked, az konkurencia.
És valljuk be az aukciózás egy üzletforma.
Csak azért nem fogok "nem licitálni" valamire/valakire mert egy ismerős-rokon-barát is szemet vetett arra, ami nekem is kell.
Vagy az enyém lesz vagy nem, én ilyen vagyok, így állok hozzá.
Itt érvényesül az, hogy meddig képes elmenni a másik, illetve mennyit enged a pénztárcánk.
Van hogy valamiért kicsit többet is kiadok, tudván mennyit ér.
Általában lehet velem alkudni ha adok el kocsikat, mert tudom hogy senkinek nincs a bőre alatt pénz - nekem se - de aki eleve már alkudozással indít, arról megvan a véleményem és tartom magam ahhoz az árhoz.
Általában nem adok el kocsikat - legalábbis SIKU-t illetően - kivéve hogyha olyan van hogy már több darab van belőle, esetleg ráuntam egy példányra - bár utóbbi nem nagyon szokott előfordulni.
Van aminek én is elkérem rendesen az árát és van amit áron alul adok el, tudván hogy bukok rajta.
Hongwell (Cararama)-ben előszeretettel gyüjtöm az 1:72es autókat is - bár ez a méret távol áll tőlem - de főleg azért gyűjtöm, mert próbálom az adott 1:43as méretű példányt 1:72es méretben, ugyanolyan színű változatban beszerezni, Apa-Fia kollekcióm bővitésére.
Régebbi vagy romos pl kopott SIKU, de más autókat is előszeretettel kapok szét - mert ezeknél az ember mégse érzi annyira azt hogy sajnálja szétkapni mint egy kevésbé kopottas példánynál - de általában én csak kerékcseréket szoktam csinálni rajtuk, mert a lemaratásukhoz-újrafestésükhöz nincs se időm, se türelmem, se kézügyességem.
Én inkább csináltatok valakivel ha vállalja, de normális keretek között hogy nekem is megérje és ne érezzem hogy pénzkidobás, illetve a másik fél is jól járjon - persze az anyagköltség az fix - de még nyerhet is rajta kicsit.
Börzére is előszeretettel járok ki, mert sose tudni hogy mire bukkan az ember és nem-e főleg szemtelenül alacsony áron.
Persze vannak akik jo drágán adnak kocsikat, ezért ha az ember vásárolni akar, előtte nem árt tájékozódni a neten, esetleg más (kis)autó gyűjtésben jártas emberkéktől, mert manapság mindenki olcsón akar ezt-azt megszerezni, majd jó drágán eladni.
Én nem ezt az elvet vallom.
Persze van hogy én is csináltam így, nem azt mondom, de nem lenne szabad hogy ez legyen az elfogadott, megszokott üzletelési forma, mert egy üzletféllel egy bizalmas kapcsolat létrehozása sokszor sokkal többet ér, mint X Ft nyereség egy modellen.
ELÉRHETŐSÉG: terensz1985@gmail.com
Ha érdekel hogy hogy lesz egy gyerekkori játékból gyűjtői szenvedély és hogy alakult ki az évek folyamán, ITT tudsz róla olvasni egy hosszabb és tartalmasabb beszámoló keretében, melyet Közantal Ákos készített velem, aki a Budapesti KMO börze szervezője.