Egy Sikeres, Ismeretség, Kalandos, Utja:

Történt egyszer hogy volt egy - számomra még akkor konkurens emberke - akitől tartanom kellett mivel szintugy vadászott a SIKU autokra a neten ahogy én is.

Volt is egy adott auto amelyért harcoltunk de erről nem kivánok jelenleg többet elárulni.

Már nem is tudom hogyan de ráakadt a weboldalamra ahol megnézte a Wanted-Keresem menüpontot és látta hogy akad köztük egy vajszinű SIKU Audi A6 Avant kombi Taxi változat amelyet kerestem.

Ez nem is lett volna nagy dolog az ember most azt hihetné hogy felvette velem a kapcsolatot és jo pénzért eladta....csak hogy.....felvette velem a kapcsolatot idáig stimmel.

De utána ugy történt a dolog hogy Gyuri emlitette hogy neki megvan kétszer az az auto és az egyik még bontatlan bliszterben van.Persze rákérdeztem hogy mennyiért válna meg tőle vagy a másik is jo lesz nekem mivel nem nagyon gyüjtök bontatlant.

Igen ám de Gyuri emlitette hogy odaadja nekem a bontatlan darabot ráadásul INGYEN.

Egy - számomra még akkor idegen - ember csak ugy felajánlott egy keresett kisautot, bontatlanul, teljesen ingyen.

Mondanom sem kell hogy én sem akartam elhinni a dolgot hogy még vannak ilyen jolelkű emberek és persze eleinte kis turpisságot gyanitottam hogy mondom egy ember aki nem ismer engem, én sem őt, miért adna nekem oda egy bontatlan kisautot ami számomra keresett darab és ráadásul ingyen?

De nem volt semmi turpisság.Ugyhogy ez volt a SIKU márkával megalapozott barátságunk kezdete.

Azóta azon voltam hogy valahogy viszonozhassam neki a kedvességét és mivel nekem amugyse volt fontos darab számomra a "SIKU Történelme" cikkben emlitett Vw 411es modell igy odaadtam neki és meg kell mondjam nagyon jo érzés volt eleve ujra látni találkozni vele - mivel mindketten éljük az életünket gürcölünk mint állat ebből kifolyolag keveset találkozunk - és látni azt a csillogást az örömöt a szemében amit az a kis játékauto okozott neki amit talán még anno gyerekeknek készitettek játék céllal de mára mégis egy felnőtt ember legbecsesebb kincsévé vált ami eddig csak álom volt mivel nem szokványos és nem is sűrű darab és most mégis mindez már csak múlt.Mert meglett...

Persze megismerkedésünkkor rögtön leszögeztem egyvalamit:

Ha kisautorol van szó nem ismerek határt.

Rálicitálok akár barát akár rokon mert ha nekem kell valami akkor kell.

Ezt persze vannak olyan gyüjtők akik nem tolerálják és ha rokon-barát nyom rá akkor ők nem licitálnak és kiszállnak a versengésből.Ez nem is baj nem vagyunk egyformák.És speciel ha kisautorol van szó nem ismerek mértéket csak a szerencsén és a pénztárcám állásán mulik.Én ilyen vagyok.Azonkivül pedig a vásárlás a licitálás egy üzletforma.És ahogy a mondás is tartja.Üzletben nincs barátság.

Persze van ugy hogy az embernek tetszik egy olyan dolog ami egy barátjának-rokonjának is és olyankor általában mind a két fél visszakozik hogy "Neeem legyen a tied".Aztán odáig jutnak hogy addig probálják meggyőzni a másikat hogy Ő szerezze be hogy mindketten üresen távoznak.

Pedig a lehetőség adott.Elsősorban pénztárca kell hozzá - mint minden hobbihoz, ugy ahogy főleg a modellvasut ugy a kisauto gyüjtéshez is - a szerencse pedig másodlagos.A kérdés csak az hogyha valami nagyon kell nekünk és egy másik félnek is - főleg ha rokon-vagy barát - akkor merünk-e lépni az adott termékkel kapcsolatban és beszerezni vagy visszakozunk és beiktatja "társunk" vagy esetleg addig halogatjuk mig egy ismeretlen harmadik fél szerzi meg.

Tény hogy örülni kell mások sikerének-beszerzésének mert ahogy az "Ellenség a kapuknál" cimű filmben mondta Danyilov, mindig van mit irigyelni.Ha nem is egy drága kocsit, egy nagy tévét vagy lakást, akkor másrészt a családot, a barátokat, a kedvesünket, egy mosolyt stb.....

Nekem se könnyű mikor elvisznek előlem egy autót.Eleinte ugy vagyok vele hogy "*************" meg ki tudja milyen szavak hagyják el ilyenkor a számat és néha a hajamat tudnám tépni, de aztán lehiggadok és ha elsőre és akkor rögtön nem is de később örülni tudok más sikerének.

A kisautó gyüjtés - ugy ahogy más hobbi is - ez is egy szenvedély ahol vannak olyan darabok amelyekre vágyik az ember és szinte bármit megtenne hogy megszerezze, vannak barátok és konkurens üzletfelek, de meg kell tartani azt a határt hogy ne billenjünk át a ló másik oldalára.

Én kicsit talán - hogy is mondjam - nem dilis hanem szenvedélyes gyüjtő vagyok mert képes vagyok valamiért kiadni olyan árat amely más szerint esetleg nem ér annyit, ezenkivül persze keresem az akcios darabokat is és van hogy jo áron vagy szemtelenül olcson szerzek be ilyen-olyan járgányokat.Másszóval kihasználom más "érték tudatlanságát" mikor nem tudja mennyit ér a birtokában lévő auto és mond rá egy árat amiről tudom hogy alacsonyabb mint amennyit valoban ér és megveszem.De ez a fontos hogy nem tovább- eladási céllal hanem magánrészre a gyüjteménybe.Ugyanis sajnos sokan vannak akik megvesznek ezt-azt olcsón és afféle "autókereskedős" módszerrel tovább- eladási célokra szánják kétszer-háromszor akkora áron.

Én nem ilyen vagyok mert még van önbecsülésem.Tény hogy lehet hogy elsőre én is kicsit magas árat szabok valamire de velem lehet alkudni és tudom mekkora öröm lehet egy kisauto beszerzése.De ugyanakkor makacs is vagyok mert megkereshet akárki azzal hogy Ő a gyerekének szeretné megszerezni de ugy vagyok vele hogy amit egyszer megvettem azt nem eladási szándékkal tettem.

Persze akadnak olyan darabok amelyeket megvettem és később ráuntam-eladtam de akkor azt nem is érzem utána ugy hogy hiányozna.Persze az eladástol számitott 1 vagy 2 napig igen de utána tovaszáll.De hogyha pl most a SIKU gyüjteményemet kéne eladjam nem heverném ki.

Igyis már ugymond bebiztositottam magam hogy halálom esetén milyen márkáju és méretű járgányok kikre maradnak ezáltal is megvédve a gyüjteményemet ovodában-iskolában vagy otthon játszó gyermek kezektől.

Oldal: SIKU:Egy barátság kezdete
Mindenünk az autó.... - © 2008 - 2024 - terensz.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat